A Kondor-klán felépítése és működése

A Kondor-klán felépítését az olasz Cosa Nostra ihlette, azonban nagyban eltértem tőle. (Nem is kívánok most párhuzamot állítani a fiktív és valódi szervezet között, viszont ha felfedezed a hasonlóságot, az nem a véletlen műve. 😁)

A Kondor-klán maffia, azonban nem a hétköznapi értelemben vett bűnbanda. A tagjai nem azért lépnek be, mert a társadalom perifériájára szorultak, és az egyetlen lehetőségük a szervezett bűnözés. Sokkal inkább azért, mert a klán behálózza az egész országot, a hétköznapok része, hatással van a politikára, közéletre, az állami szervek működésére. Olyannyira, hogy az igazságszolgáltatásban is rengeteg a klántag, így a klán égisze alatt végzett bűncselekmények biztosan büntetlenül maradnak (legalábbis az állami bíróság előtt). A klán zavartalan tevékenységét a korrupt állami szervek rendszeres kenőpénzért cserébe elnézik.

A Kondor-klán úgy működik, mint egy kicsi feudális állam az államban. A tagok többnyire azért lépnek be, mert megéri. A kormány és a rendfenntartás elbukott a civilek szemében, azonban a klántagsággal biztonság, hasznos ismerősök, jó állások és némi hatalom jár együtt. Mindezekből fakadóan az alacsony beosztású klántagok teljesen hétköznapi emberek, és nem vérszomjas, antiszociális hajlamú bűnözők. Ők a munkatársak, akiket valamilyen polgári állás fűz a klánhoz, azonban részt vesznek az illegális tevékenységekben, úgy, mint kábítószer kereskedelem, védelmi pénz szedése, esetleges leszámolások, stb. Feltétlen engedelmességgel és hűséggel tartoznak elsősorban a vezér, másodsorban a felettük álló kapitány iránt.

Mivel a Kondor-klán rendkívül népes, így a városokban a szervezést a kapitányok végzik. Ők felelnek az új klántagok toborzásáért, a meglévők tevékenységének megszervezéséért, felügyeletéért, és a kisebb nézeteltérések rendezéséért. A kapitányok általában anyagilag függenek a Kondor családtól ugyanis a legtöbbjüknek civil állásra van a Betra Holdings Limitednél, a Kondor család cégénél. Ezek mindig jól fizető pozíciók, magas beosztással és presztízzsel, ami garantálja a kapitányok hűségét és támogatását.

A ranglétrán egy kevésbé behatárolt helyet foglalnak el a vezér belső körének tagjai. Ezek a klántagok személyes, Kornelius esetében baráti kapcsolatban állnak a vezérrel. Nincs kimondottan nagyobb hatalmuk, mint egy kapitánynak, azonban a vezér leghűségesebb embereiként és testőreiként jelentős befolyásuk van a klán belső ügyeire.

Gyakran a klánkatonák közül kerülnek ki, akik a klánon belül egy katonai szervezet. Kiképzést kapnak, a dolguk a klán területeinek védelme, elsősorban az Alfardo-klán tagjaitól. A katonákon belül egy kisebb "elit alakulat" az Orvvadászok. Az ő feladatuk az Alfardo-klán tagjainak felderítése és kivégzése.

A második legmagasabb pozíció a klánban a jobb kéz, a vezér főtanácsosa. Kornelius sokáig erősen támaszkodik első jobb kezére, mivel jóval idősebb és tapasztaltabb nála, azonban szívesen kikéri a belső köre véleményét is.

A klánt a vezér irányítja. Korlátlan hatalma van, minden klántag engedelmességgel tartozik neki. A vezér élet és halál ura a Kondor területeken, és köszönhetően a Kondor család anyagi hátterének, az emberek döntő többségének a megélhetése függ a jóindulatától. A vezér a klán megalapulása óta örökléssel jut a pozícióhoz, az rendszerint apáról fiúra száll. A kapitányok egyetértése szükséges a vezér kinevezéséhez. Általában nincs olyan kapitány, aki tiltakozni merne, de elméletileg ehhez joguk van. Az is elképzelhető, hogy a kapitányok összefognak a vezér ellen, "kiállnak mögüle", és lemondásra kényszerítik, de erre még nem volt példa.

Ha van bármi kérdésed a klánnal vagy a világgal kapcsolatban, akkor írd meg nekem bátran itt a kommentekben, vagy Facebookon. 

Celestina borítójának története

Egy Wattpados Facebook-csoportban kirakott játékhoz készítettem ezt a montázst, ami Celestina borítójának evolúcióját mutatja be, és nem csak a montázs elkészítésére, hanem a régóta tervezett javításokra is motivált. 😊

Íme Celestina borítójának alakulása (nagy vonalakban):

Az első verzió valójában sosem volt használatban, viszont az az eredeti kép. Pontosabban ez az eredeti kép:

Mesterséges értelem generálta, egy olyan oldalon, ahol prompt írójának tulajdonába kerülnek a képek, így bártan használhatom borítónak. Tudom, hogy sokan rossz szemmel nézik az MI által készített borítókat, de mivel ezt a regényt egyelőre nem hozom kereskedelmi forgalomba, úgy érzetem, nem lenne érdemes grafikust fogadni hozzá. Egyébként is volt egy olyan érzésem, hogy ezt a borítót a sors szánta nekem, ugyanis eszem ágában sem volt könyvborítót generálni, amikor ezt elkészítettem.

Ez a kép egy véletlen eredménye, az képgenerálós oldalon rendezett egyik kihívásra készült, és az algoritmus egyáltalán nem azt alkotta meg, amit én elképzeltem. Azonban azonnal megtetszett, és rögtön tudtam, hogy használni akarom ehhez a regényhez.

Akik már végigolvasták a történetet, azon arra is rájöhetnek, hogy azok a szálló virágok - szintén a véletlen folytán - egy második jelentést is hordoznak.

Mint látod, rengeteg módosítást hajtottam végre az eredeti képen, hogy tökéletesen illeszkedjen a történethez. A koponya már a középső verzión is rajta volt, a karaktereket a legutolsó verzión tökéletesítettem, és eltűntettem pár hibát (fekete pacákat, azt a semmiből növő ágat bal oldalt, a víz "furcsaságát" jobb szélen sematikus fűgrafikákkal takartam el, a nagy mandulafenyőről is lekerült egy felesleges, fura ág, és választottam egy látványosabb betűtípust a főcímnek. 

Sokáig ragasztkodtam hozzá, hogy mind a három nézőpontkarakter rajta legyen, azonban egy kedves szakmabeli barátnőm felvetette (majd többen megerősítették), hogy ez szerelmi háromszöget sugallhat, így szegény Neels végül lekerült róla. 

Egyébként a legutolsó verzió így nézett volna ki, ha ő is rajta van:

Nem kizárt, hogy fogok még alakítani a borítón, de egyelőre mindent rendbe tettem, ami szúrta a szememet, és nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Remélem neked is elnyerte a tetszésedet. 😊

Karaktermontázsok

Wattpados szokás, hogy a karakterekről készül egy hangulat- és/vagy személyiséget tükröző montázs mindenféle képekkel, amik az öltözködési stílusukra, hobbijaikra stb. utalnak. Nos, mivel a történetem kikerül Wattpadra is, és egyébként is rengeteg képem van a karakterekről, így én is elkészítettem ezeket a montázsokat. 😁

Egy kis válogatás a Kondor-villában lógó olajfestményekből és fényképekből:

Ki kicsoda?

Vincent Kondor a nagyapa, a Kondor-klán vezére, Atticus pedig a jobb keze. Vicentnek van két fia. Az idősebb, Domonik, az ő gyerekei Magnus és Kornelius, a felesége pedig Hélia. A fiatalabb Kristobald, a felesége Kalista, a gyerekei pedig Enzo és Ethelyn.

Dél-Zéika és a Kondor-klán története

Egyszer összeraktam egy infógrafikát, ami elméletileg Kornelius házi feladata, és akkortájt készítette, amikor a nagyapja kivette őt a gimnáziumból. A tanára nem volt elragadtatva Kornelius őszinteségétől, és egy másik posztban majd azt is kifejtem, hogy miért. 😀

Ha van kedved, böngészd át, majd lejjebb nézd meg hozzá a magyarázatot.

Dél-Zéika szigetei az Atlanti-óceán keleti részén, Spanyolországgal és Észak-Afrikával egy vonalban találhatóak. Az éghajlata mediterrán, dél felé haladva egyre forróbb és szárazabb.

Az ország egyes területei sokáig európai gyarmatok voltak, azonban a gyarmatosítók folyamatosan konfliktusba kerültek az őslakosokkal (akik egyébként genetikailag szintén európai gyökerekkel rendelkeznek).

A legvadabb ellenállásba a Kondor-törzs részéről ütköztek, akik Betrán, Vultúron és a környező kisebb szigeteken éltek. Azonban a környék vulkanikus aktivitiása rengeteg arany, réz és platina kialakulásához vezetett, amit a gyarmatosítók mindenképpen ki akartak termelni.

Hogy a költségeket csökkentség, munkaerő gyanánt rabokat hoztak Európából, akiket a Betra közelében létesített börtönszigeten tartottak fogva, és Betrán és Vultúron dolgoztatták. Először az infrastruktúrát építették ki: kikötőt, vasutat, lakó- és ipari épületeket alakítottak ki, majd elkezdték kiásni a mélyművelésű bányákat. Azonban mielőtt az ércek kitermelése elkezdődhetett volna, börtönlázadás tört ki, ami az őrök lemészárlásában és a börtön felgyújtásában végződött. A börtön nem semmisült meg teljesen, azonban használhatatlanná vált.

A rabok kiszabadultak, és egy részük északra menekült az őslakosok elől. Mások szövetségre léptek velük, ugyanis a Kondor-törzs érdeklődését felkeltette a modern technológia. A kiszabadult rabok megtanították őket a lőfegyverek használatára, így már egyenlő esélyekkel tudták felvenni a harcot a területeiket elbitorló gyarmatosítókkal szemben. Végül az európai befektetők pénze elfogyott, a bányászatot nem tudták olcsó munkaerő hiányában folytatni, a Kondor-törzs hírhedt agresszivitása nagyon megemelte az új (immáron nem rab) munkások bérigényét.

Végül azok a rabok, akik a Kondor-szigeteken maradtak, elvegyültek a Kondor-törzzsel, megismertették velük a piacgazdaság és modern technológia működését. Megalapították a Kondor-klánt, majd a Kondor Bányász Társaságot, és maguk folytatták az ércek kitermelését.

Több család óriási vagyonra tett szert, ezek közül a leggazdagabb a Kondor vezetéknevet viselte. Amikor a bányák sorra kimerültek, a Kondor család ismerte fel, hogy Dél-Zéika ideális állomás a dél-amerikai kokain európai csempészéséhez, így nagyüzemi finomításba és csomagolásba kezdett.

A bányászatból és kábítószerkereskedelemből épült Kondor-birodalom tovább terjeszkedett, számos más iparágba szállt be, és végül megalapult a nagyrészt legálisan működő Betra Holdings Limited.

Ezzel párhuzamosan a Kondor család ügyelt a belföldi üzleti kapcsolataira, és mivel felismerte az időközben megalapult Dél-Zéikai Köztársaság rendfenntartási hiányosságait, elkezdett klasszikus maffiaként is működni. Önbíráskodva látta el a közössége védelmét (néha saját magától). Ez igazán nagy szerepet akkor kapott a dél-zéikaiak életében, amikor az Alfardo-klán országos szintű fenyegetéssé vált, de ez már egy másik poszt témája.

Ha valamilyen kérdésed vagy észrevételed van, ne tartsd magadban! Minden kommentnek nagyon örülök! 😊

Dél-Zéika vadrózsái: Celestina - Beleolvasó

1. fejezet - részlet

Celly, 2011. augusztus 29.

Az őseim kannibálok voltak, élve sütötték meg az ellenségeiket. Ezzel biztatom magamat, ahogy átvágok a kihalt sikátoron. Eltévedtem. Rossz sarkon fordultam be, és most fogalmam sincs, hol járok. A szívem vadul dobog, a torkomba ugrik, elzárja a levegő útját. Nem vagyok biztonságban.

Az őseim vérszomjas harcosok voltak, de én csak egy lány vagyok, paprikasprayvel a zsebében, aki Fontana külvárosának utcáit rója. A téglafalak szűk folyosókat alkotnak körülöttem, melyek végén fel-felbukkan az ipari kikötő és a Zéikai-tenger. A morajába sirályok undok kacaja vegyül. Mintha rajtam nevetnének, mert azt hiszem, lenne bármi esélyem, ha összefutnék egy emberrablóval. Az Alfardo-klán kiszorult a nagyobb városokból, de Fontana peremterületei elég kiterjedtek és zegzugosak, hogy néha történjenek „rejtélyes” eltűnések. A dél-zéikai állam persze tagad. Ez nem újdonság. Azonban a Kondor-klán sem hajlandó az eseteket az Alfardóknak tulajdonítani. Lassan mindenki cserben hagy minket, egyszerű embereket.

Úgy döntök, hogy kimegyek a partra. Ott feltűnőbb vagyok, viszont én is könnyebben észreveszem, ha valaki követ, és a tájékozódás is egyszerűbb. Vissza kell találnom a belvárosba.

Remegve markolom a paprikasprayt, a tenyerem izzad, csúszkál benne a flakon. Lassan, egyenletesen veszem a levegőt. Magabiztosnak kell tűnnöm, úgy kell járnom, mintha tisztában lennék vele, hol vagyok és hová tartok. Aki rossz szándékkal szegődik a nyomomba, az már a lépteimből rájön, ha figyelmetlenül viselkedem vagy félek.

Kiérek a part menti betonútra, tengeri szél kap a hajamba, felettem a párafelhőkön sárgásan dereng át a napfény, a levegő forró, fullasztó. A pattogzó mázú korlát mögül egy kormorán figyel, majd unottan tollászkodni kezd. A másik oldalon lepusztult téglaházak merednek sötét, poros ablakokkal a nyílt vízre. Vajon lakik itt valaki? Ha felintegetnék egy vak ablaknak, elhinné az esetleges támadóm, hogy egy ismerős figyel onnan? Legalább addig, amíg szerzek egy kis előnyt?

Ostobaság volt erre a környékre jönni. Egy olcsó pipereüzletet szerettem volna felkeresni, valami aprósággal akartam megjutalmazni magamat a végigdolgozott nyár után. Az a pár ezer florin talán nem hiányzott volna a továbbtanulásomra szánt összegből, és azt legalább nem tudta volna apám elinni. Az üzlet azonban bezárt, mire odaértem, én pedig eltévedtem, és mire észbe kaptam, a biztonságot jelentő járókelők elmaradtak mellőlem. Csak akkor döbbentem rá, hogy no-go zónába kerültem, amikor már percek óta egy lelket sem láttam magam körül. Azonban akkor már késő volt, elvesztettem az irányérzékemet, és most kétségbeesetten keresek egy tájékozódási pontot. Jó lenne egy telefon, de azt végképp nem engedhetem meg magamnak.

Idegesen igazgatom magamon a bézs nyári ruhámat. Úgy érzem, kihívóan tapad a testemre, mintha meztelen lennék.

Ma megbámultak. Általában megbámulnak, de ma egy velem egykorú fiú tette. Öltönyt viselt, és annyi testőr nyüzsgött körülötte, hogy esküdni mernék, csak az egyik Kondor fiú lehetett. Állati magas volt, átható, barna tekintettel. Rám mosolygott, olyan szélesen, mintha ismernénk egymást. Azonnal libabőrös lettem, egy pillanatig mozdulni sem tudtam, hipnotizált.

Aztán lesütöttem a szememet.

Mindez abban az utcában történt, ahol a luxusbutikok vannak. Nem szeretek arra járni, ott szégyellem a legjobban, hogy szegény vagyok, így hát bármilyen helyes is volt a srác, elfordítottam a fejemet, ügyet sem vetve a sóvár tekintetére. Egyébként is okosabb dolog nem mutatni érdeklődést. Ők a maffia, még a legfiatalabb örökösük is azt tesz velem, amit akar. Nem szívesen gondolok erre, és biztos voltam benne, hogy mire újra odapillantok, megfeledkezik rólam. De nem így történt.

Elindult felém. Ő és az egész öltönyös bagázs.

Én meg bepánikoltam. Gyorsan beiszkoltam egy mellékutcába, és olyan sebes léptekkel haladtam, ami még éppen nem tűnik futásnak, csak sietségnek.

Leráztam őt. Most pedig azon töprengek, hogy érezném magam, ha vele lennék épp, és nem itt, egyedül a kihalt parton. Kiszolgáltatott vagyok, erőtlen. Vajon ez a fiú ártott volna nekem? Vagy pont vele lennék biztonságban, és nem kéne most az Alfardóktól rettegnem? Ezt már nem fogom megtudni. Örülhetek, ha ép bőrrel visszajutok a belvárosba.

A távolban észreveszem a hatalmas, piros darut, amivel az óceánjárók rakományát emelik meg. Az a főtérről is látszik! Remény támad bennem. Ha elindulok az utcán vele egy vonalban, visszajuthatok a belvárosba. Megszaporázom a lépteimet, de csak annyira, hogy ne tűnjön futásnak.

– Hé, te lány! – ordít egy idegen. Különös akcentussal ejti a zéikait, északiasan. Összerezzenek, de nem állok meg. Egyetlen szemvillanásra kapom oda a fejemet. Egy férfi kiáltott rám az út széléről, fehér kisteherautó mellett áll. – Segítenél ezt bepakolni? – Egy feltekert szőnyegre mutat a lába mellett.

Még csak nem is lassítok. A pasas arca simára borotvált, ő lenyalt hajú, a nyakára oldalt egy keresztet tetováltatott. Állati furcsa minta. A feszületet cirill betűkből formálták. Ez nem az Alfardók jele, azonban nincs az az emberrabló, aki lenne annyira ostoba, hogy magára tetováltat egy skorpiót.

– Egy perc az egész! Kapsz ezer florint, ha segítesz berakni! – rivall rám.

Gyorsítok. Ismerem a trükköt. A nagybátyám a lelkemre kötötte, hogy soha ne segítsek idegeneknek. Különösen ne egy férfinak. Nem egy fiatal, vékonyka lánytól fog segítséget kérni, ha be akar pakolni az autójában. – Legyen ötezer! – üvölti.

Rohanni kezdek, teljes erőmből szorítom a paprikasprayt. A piros daru lebeg a szemem előtt. El kell érnem, be kell fordulnom balra az első utcán, és addig szaladnom, amíg emberek közé nem kerülök.

Mögöttem motor berreg fel. Utánam jött? A szívem szaporán dobog, a halántékom lüktet. Bármit, csak ne az Alfardókat! Bármi is történik, nem engedhetem, hogy elvigyenek. A rokonaim soha nem találnak rám. Kurva leszek, vagy szervdonor. Inkább a halál!

Bár hagytam volna, hogy az a Kondor fiú megszólítson! Talán még vele lennék, nem itt egyedül.

Viharos szél süvít végig a parton, a semmiből érkezett. Szemből fúj, mintha ellenem dolgozna. Miért? Ez a sorsom? Áldozat vagyok?

***

A teljes verzió ingyenesen olvasható 2024. augusztus 23-tól. Wattpadra minden héten pénteken fognak felkerülni az új fejezetek. Hogy hány fejezet kerül fel egyszerre, az a hosszuktól függ, igyekszem kb. hasonló mennyiséget posztolni minden alkalommal. Amennyiben gyorsabban szeretnél haladni a regénnyel vagy szimplán nem kedveled a Wattpadot, úgy van egy másik lehetőség is az olvasásra. Ide, az oldalra jóval gyorsabban fog felkerülni a teljes verzió, azonban csak azok férnek hozzá a linkjéhez, akik Facebookon az olvasói csoportom tagjai (ez szintén teljesen ingyenes). A csoportot itt találod: Zéika-olvasókör.

Egyáltalán kik vagy mik azok a Dél-Zéika vadrózsái?

A kötetek címéből talán már kikövetkeztetted, hogy átvitt értelemben a regénysorozat női főszereplői Dél-Zéika vadrózsái. (A kakukktojás Océane, aki valójában észak-zéikai lakos.) Azonban Dél-Zéika vadrózsájának van egy szó szerinti jelentése, méghozzá ez a jerberosa másik neve. Ha már olvastad a Celestina történetét, akkor nem lesz számodra újsonság a jerberosa, amit por formájában kábítószerként, vagy az örleményét vízbe keverve teaként fogyasztanak (ez utóbbi felhasználása végül ebben a kötetben nem szerepel.)

Az igazán érdeklődőknek itt egy hosszabb leírás erről a fikítv növényről:

jerberosa / Dél-Zéika vadrózsája (Rosa sylvestris Australis Zeikensis)

Futónövény, fakultatív félparazita. Nedvességet képes a földből, levegőből, és a gazdanövényből is kinyerni. Gyakran fut fel fenyők, különösen mandulafenyő törzsén, egészen a lombkoronáig, ahol behálózza az ágakat.

Az árnyékot kedveli, de naposabb helyeken is képes megélni. Melegkedvelő, szárazságtűrő. Bogyója élénkrózsaszín, kávécseresznyére emlékeztet, virága japán cseresznyére vagy csipkerózsára. A virág illata kellemetlen, édes-savanykás. A bogyó belsejében található babból nyerhető ki a serkentő, a jerberozin. A bab szárítás után használató.

Darájából forrázással élénkítő fűzet készül, ami a kávénál erősebb, de a kokainnál jóval gyengébb. A főzet íze hűs, citrusos, de nem savanyú.

A babból készült örleményből áztatással vonják ki a serkentőt, ami felúszik a víz tetejére, innen begyűjthető. A serkentőt szárítják, és sárgás, enyhén citrusos aromájú por készül belőle. Ez orrba szívható, lenyelhető, hígítható. Orrba szívva azonnal erős élénkítő hatást fejt ki, ami két-három órán át tart. A hatása a kokainnál enyhébb, eufóriát nem okoz. Az érzékszerveket kiélezi, hiperfókuszálttá, merésszé tesz.

Lokális anesztetikumként nem hat, de szisztémásan a pora erős fájdalomcsillapító. Felszívni olyan érzés, mintha jéghideg, citromos levegőt szívna az ember, erős fájdalmat okoz az első 1-2 másodpercben. 

Por (jerberozin):

Lehetséges mellékhatások rövidtávon: dühkitörés (alkohollal együtt a kockázat jelentősen nő), felelőtlen magatartás, álmatlanság, levertség, ingerlékenység, szapora pulzus, palpitációérzés, rémálmok, tág pupilla, szem fényézékenysége

Lehetséges mellékhatások hosszútávon, napi használat mellett: szaglásvesztés, nyálkahártyafekélyek, szövetelhalás, bőrirritáció, bipoláris zavar, mánia, depresszió, skizofrénia (hajlam esetén)

Közepesen addiktív, a kokainnál kevésbé.

Főzet rövidtávú mellékhatásai: álmatlanság, szapora pulzus, nyugtalanság, gyomorégés, hányinger, hányás, fejfájás

Enyhén addiktív.

A jerberozin a legtöbb országban illegális. Sportolók, szerencsejátékosok, sofőrök stb. használják serkentőként. A felezési ideje rövid és mivel nem elterjedt, így rutin drogtesztek nem mutatják ki.

Térképek egy romantikus regényben(?!)

Ugyan a cím utal rá, hogy a Dél-Zéika vadrózsái nem a valóságban játszódik, de mégsem hivatkozok rá úgy, mint fantasy. Voltaképp belefér a zsánerbe, csak nem domináns eleme, ugyanis Dél-Zéika akár egy valódi mediterrán szigetország is lehetne, valahol az Atlani-óceán közepén. Egy másik bejegyzésben már kitértem rá, miért preferálom a kitalált helyszíneket, amit annyival egészítenék ki, hogy a fantasy elemekben is ad némi szabadságot. Nem létező állatokat és növényeket is helyeztem már a történetbe, továbbá az ország kultúrájában gyökereznek a paranormális jelenségek.

No, de ha nem létezik az ország, akkor nem árt róla pár térkép! Ezek az Inkatnate nevű weboldalon készültek. Igyekeztem a városneveket úgy kiötölni, hogy utaljanak az ország történelmére. Jó bogarászást kívánok hozzájuk. :)